A vesekövesség Európában a lakosság 3-5 százalékát érinti, s az urológiai osztályokon a betegek 10-15 százalékának ez a panasza. Férfiaknál és nőknél, gyerekeknél és időseknél egyaránt előfordulhat. Dr. Kardos Róbert urológus, sebész, onkológus főorvost kérdeztük.
A vesekő kialakulásában a genetikait az anatómiai és a környezeti, életviteli tényezők egyaránt fontosak. Ha egy bizonyos anyag kezd túltelítődni a vizeletben, kristályképződés indul meg. Leggyakrabban (az esetek 70 százalékában) kalcium- oxalát vagy húgysav (a páciensek 20 százalékánál) alkotja a veseköveket. Kedvezőtlen körülmények között a kő növekedni kezd.
Nagyon fáj!
Az első tünet többnyire az, hogy begörcsöl – általában – az egyik oldalunk. A fájdalom lesugározhat az alhasba vagy akár a herébe, a szeméremtestbe is. A vesekő okozta kínt sokan a szülési fájdalomhoz hasonlítják. Görcsöt akkor érzünk, amikor a korábban még nyugalmi helyzetben lévő kő megmozdul, elindul a vesevezetékben, és elzárja a vizelet útját. A szervezet igyekszik megszabadulni a vizelettől, de ez nem sikerül, az izmok pedig begörcsölnek. Tünet lehet még a hányinger, a hányás, a vizelési inger, a vérvizelés vagy a puffadás is. Ha hidegrázás és láz is jelentkezik, az vesegyulladásra utal, ami azonnali orvosi kezelést igényel!
A vesekövesség Európában a lakosság 3-5 százalékát érinti, s az urológiai osztályokon a betegek 10-15 százalékának ez a panasza. Férfiaknál és nőknél, gyerekeknél és időseknél egyaránt előfordulhat. Dr. Kardos Róbert urológus, sebész, onkológus főorvost kérdeztük.
Az is előfordulhat, hogy csak véletlenül – például egy másik panasz miatt elvégzett ultrahangvizsgálat sorány derül ki: vesekövünk van. Mivel a kő nem mozdult el – a vesekelyhekben nyugszik -, nem okoz fájdalmat, ám alattomosan / észrevétlenül is megnőhet. Éppen ezért, akinek már volt veseköve, annak tanácsos időnként mindenképpen elmennie egy-egy ellenőrzésre.
Mi lesz a kővel?
A vesekövek egy része magától is távozik. Bizonyos, nem gyógyszeres módszerekkel elősegíthetjük a kő távozását. A szakorvos fokozott folyadékbevitelt és rázkódássál járó mozgást javasol. A kezdetben még kisméretű kristály így talán nem lesz képes megtapadni és tovább növekedni.
Ha a követ nem sikerült távozásra bírni, gyógyszeres beavatkozásra van szükség. Olyan gyógyszeres kezelésre, amely a kő feloldását célozza, csak húgysavkövek esetében van lehetőség, hiszen az oxalátkő nem oldható.
Ha azonban két-három hónap is eltelik, és a kő nem ürül ki, akkor lehetőség van a műtét nélküli kőzúzásra (az úgynevezett ESWL-kezelésre). Amennyiben ez eredménytelen, akkor műtéti beavatkozásra van szükség. Ma már azonban a legtöbb műtétnél nem szükséges kinyitni a vesét.
Dr. Kardos Róbert
Forrás: Patika Tükör
