Az allergiának az a lényege, hogy az immunrendszer túl erősen reagál egy – voltaképpen ártalmatlan – külső hatásra. Ezért aztán a túl erős válaszreakció veszélyesebb a szervezet számára, mint maga a kiváltó hatás. Tehát a kiváltó anyag, az úgynevezett allergén voltaképpen teljesen veszélytelen, és az égvilágon semmilyen problémát nem okoz azoknak, akik nem allergiásak rá. Az allergiás betegek immunrendszere mégis veszélyesnek minősíti őket, és túlreagál. A panaszokat sem az allergén, hanem a túlzott reakció okozza.
Ez a „tévedés” a sejtbiokémia szintjén történik. Az allergiás ember immunrendszere az allergén ellen egy különleges, a szokásostól eltérő szerkezetű IgE típusú ellenanyagot termel. Az IgE aztán az immunrendszer ún. hízósejteihez kötődik, és amikor az allergén (mondjuk a virágpor) ismét a szervezetbe kerül, már ez az allergénellenanyag-kötődés a hízósejt felszínén jön létre. Ez baj: a hízósejtből hisztamin szabadul fel, amely az allergia tüneteiért felelős.
Melyek a tünetek, mikor jelentkeznek?
A szénanátha a leggyakoribb allergiás betegség. Légúti allergének (pollenek, fűfélék, a fák virágpora, penészgombák spó-rája, élesztőgombák, házipor-atkák, az állatok szőre és bőr-pikkelye, az ágyneműkben lévő pehely stb.) okozzák. A hisztamin főként az orrnyálkahártyán, valamint a szem kötőhártyáján szabadul fel, és hatásai közül a fokozott váladéktermelés a vezető tünet.
1. Az allergia egyik típusa szezonális: tavasszal főként a fák, nyáron a fűfélék, késő nyáron – kora ősszel pedig a parlagfű virágpora a leggyakoribb allergén. A pollenszezon kezdetén a száj, a szájpad, és a torok hátsó része viszketni kezd. Ezt szemviszketés, tüsszögés, vízszerű orrfolyás és könnyezés követi. Az orr később bedugulhat, és a kötőhártya-gyulladás kapcsán a szem vörössé, belövelltté válik, a szemhéjak megduzzadhatnak. Ritkább kísérő tünetek a fejfájás, az étvágytalanság, az ingerlékenység és az alvászavar.
2. Egész éven át tart a házi por, az állati szőr és a penész-gombák okozta allergia, a tünetek súlyossága azonban az év során – gyakran előre nem látható módon – változik. A kötőhártya-gyulladás nem jellemző, a gyakori orrdugulás azonban elzárhatja a fülkürtöt is, ami hallásromláshoz vezethet.
A szénanátha szövődhet asztmával, ami szintén légúti allergia. Ebben az esetben azonban a hisztaminnal teli hízósejtek a legkisebb hörgőcskék (bronchiolusok) falában találhatók, és a hisztamin – a fokozott váladéktermelésen kívül – a hörgőcskék falában simaizomgörcsöt is okoz, ami a hörgők nagyfokú szűkületéhez, fulladásos rohamokhoz vezet.
Mit tehet a szakember? Kezelési módok.
A kezelés és megelőzés szempontjából fontos azonosítani az allergiát kiváltó anyagot, ugyanis a kezelés során arra kell törekedni, hogy elkerüljük ezen allergénekkel történő érintkezést. Az allergén azonosítása bőrpróbával és speciális vérvizsgálatokkal történhet.
Gyógyszeres kezelés. A legtöbb allergiaellenes gyógyszer a hisztamin hatását ellensúlyozza, ezért hívják őket antihisztaminoknak. Van köztük vényköteles és vény nélkül kapható. Fontos, hogy a recept nélküli gyógyszerek szedését is megbeszéljük az orvosunkkal. A régebbi típusú antihisztaminok álmosságot okoznak, ezért autóvezetés, gépekkel történő munkavégzés előtt kerülni kell használatukat. Az újabb fejlesztésű antihiasztaminok kevésbé okoznak álmosságot.
Az orrnyálkahártya erős duzzadása esetén használhatunk érösszehúzó orrcseppet vagy orrspray-t, azonban csak pár napig, mert hosszabb távon inkább rontják, tartósítják a tüneteket.
A mellékvesehormon (kortikoszteroid) tartalmú gyulladásgátló orrpsray-k és szemcseppek csak vényre kaphatók. A tünetek megelőzésére a hízósejteket stabilizáló (vagyis a hisztamin felszabadulását gátló) Na-kromogikát is használható, főként azokban az esetekben, amikor előre számíthatunk az allergénnel való találkozásra. A hatás kifejlődéséhez ugyanis 7-14 nap szükséges.
Fénykezelés: a Rhinolight egy speciális összetételű, nagy intenzitású hideg fény, amellyel az orrüreg nyálkahártyáját megvilágítva, jelentősen csökkenthetők a szénanátha tünetei. A fénykezelést, a tünetek súlyosságától függően, a panaszok megjelenését követő két héten belül, 4-6 alkalommal végzik. Önmagában és gyógyszeres kezeléssel kombinálva is alkalmazzák.
Immunterápia (deszenzitizálás): ez tekinthető az allergia oki kezelésének, mert megtanítja az immunrendszert arra, hogy az allergén veszélytelen, tehát felesleges túlreagálni. A módszer lényege a betegséget okozó allergén növekvő dózisú folyamatos adagolása, mellyel az immunrendszert hozzászoktatjuk az allergénhez. Hátránya, hogy a kúra hosszú, 2-5 évig is eltart. Igaz, a tünetek enyhülése már egy év után várható, a kúra befejezését követően pedig hosszú évekre, sokszor véglegesen panaszmentessé válik a beteg. Korábban az allergént injekcióban adagolták, ma már a legtöbb allergént cseppek vagy nyelv alatt oldódó tabletta formájában is be lehet vinni.
Mit tegyek – mit tehetek én?
Miután az orvos azonosította a betegséget okozó allergént, a pácienssel együtt kell kidolgozni azt a terápiás tervet, mellyel az allergiát okozó anyag elkerülhetővé válik. Néha már ez is elegendő a szénanátha tüneteinek enyhítéséhez, vagy a tünetek teljes megszűnéséhez.
Ha pollenekre vagyunk érzékenyek, lehetőleg ne menjünk a virágzó növények közelébe, és ne mi nyírjuk a füvet. Figyeljük a pollennaptárt és a pollenjelentéseket. Szabadságunkat is magas hegyekben például sokkal alacsonyabb a pollenkoncentráció.)
Ha mégsem utazhatunk el, maradjunk otthon és zárjuk az ablakot. Inkább hajnalban szellőztessünk, mert a legtöbb pollen száraz, napos délután van a levegőben. A mosott ruhákat ne szárítsuk a szabadban. Mossuk gyakran a hajunkat, mert a virágporok ott is megtelepednek. A levegőszűrők, a (modernebb) légkondicionálók tisztítják a szoba levegőjét és csökkentik a pollenterhelést.
Szemtünetek esetén öblítsük műkönnyel, vagy borogassuk kamillateával a szemünket. Megelőzés céljából használhatunk pollen elleni védőkenőcsöt Ez védőfilmet képez az orrüreg nyálkahártyáján és megköti a belélegzett allergéneket. A tengervizes orrspray pedig alkalmas a pollenek eltávolítására, az orrdugulás megelőzésére.
A házi porra és a tollra érzékeny személyek lehetőleg kerüljék a tollpárnát, a pehelypaplant, illetve a dunyhát. Hasznos az atkamentes matrac, ágybetét és párna. Az ágyneműket gyakran és magas hőmérsékleten kell kimosni, hogy elpusztítsuk a bennük lévő atkákat. A házi por megtelepszik a szőnyegpadló, a nyitott könyvespolcok zugaiban. Porra érzékeny személy ne porszívózzon, és ne ő törölje a port.
Ha háziállatok szőrére vagy tollára vagyunk allergiásak, lehetőleg ne tartsunk állatot, de legalább ne éljünk velük egy légtérben, és ne engedjük be őket a lakásba.
Számos gyógynövény olyan jótékony hatással rendelkezik, amelyek enyhíthetik az allergia egyes tüneteit. Hangsúlyozom: a betegséget nem gyógyítják meg, de a tüneteket enyhíthetik. Ilyen a kamilla, a bodzavirág, az angyalgyökér, az orvosi pemetefű, az ökörfarkkóró virága, a vasfű, a borókabogyó és a citromfű, az aromások közül pedig a cickafarkfű virága, a kakukkfű, a szurokfű, az édeskömény, a borsmenta, a bazsalikom. Ha a szénanátha már asztma felé hajlik, akkor jó nyákoldó, köptető hatásúak a szaponintartalmú gyógynövények (kankalin gyökere és virága, a szappanfű gyökere és az édesgyökér), a hörgőket pedig a pemetefű, a szúrós gyöngyajak, a kakukkfű, a cickafarkfűvirág hatóanyagai tágítják. Több gyógynövénykivonatokat tartalmazó antiallergiás gyógyhatású készítmény között is választhatunk.
Mind az allergia megelőzésére, mind a tünetek enyhítésére alkalmas a rooibos tea. Hatóanyagai egyrészt csökkentik a hisztamin felszabadulását a hízósejtekből, másrészt ún. immunmoduláns hatásúak, vagyis átalakítják az immunrendszer működését, amely ezáltal nem reagálja majd túl az ártalmatlan anyagokat. Mindenképpen érdemes egy képzett fitoterapeutát megkérdezni, mert a gyógynövények maguk is kiválthatnak allergiás reakciót, illetve – a közhiedelemmel ellentétben – lehetnek mellékhatásaik, nagyobb adagban pedig akár mérgezők is lehetnek. A homeopátiás kezelések is sikeresek lehetnek szénanátha esetén, de célszerű egy képzett homeopátiás szakember tanácsát kérni a szer kiválasztásához.
Dr. Valló Ágnes
belgyógyász szakorvos
Forrás: Patika Magazin