csütörtök, november 26, 2020
Címlap > Egészséges életmód > Immunrendszerünk erősítése

Immunrendszerünk erősítése

Kürti Gábor

A tél végén és tavasszal – főleg egy hosszúra nyúlt tél után – különösen nagy szükség van az immunrendszer megerősítésére. Természetes jelenség, hogy télen, amikor nem túl egészségesen táplálkozunk, kevesebb zöldséghez, gyümölcshöz jutunk, rövidebb ideig vagyunk a szabadban és többnyire kevesebbet mozgunk, fogékonyabbá válunk a betegségekre. Az időről időre visszatérő influenzajárványok is ezt bizonyítják. Tavasszal tehát a méregtelenítést követően – esetleg azzal egyidejűleg – érdemes mindent megtennünk szervezetünk megerősítéséért, az immunrendszer támogatásáért.

Sokan még ma is azt hiszik, hogy a betegségek nagyrészt elkerülhetetlenek, hiszen a baktériumok és a vírusok mindenképpen megtámadnak bennünket, elegendő, ha a közelünkbe jutnak. Az igazság azonban ettől távol áll: egész életünk során folyamatosan kapcsolatba kerülünk mindenféle kórokozóval, megbetegedni viszont csak akkor fogunk, ha kedvezőek a feltételek a kórokozók elszaporodása számára. Ahogy Claude Bernard francia kutató, fiziológus a 19. század végén megfogalmazta: „A kórokozó semmi, a környezet minden”. Más szavakkal azt mondhatjuk, hogy egészségesek akkor maradunk, ha jól működik az immunrendszerünk.

A szervezet védelmi rendszere rendkívül összetett, finoman hangolt mechanizmus, amely az esetek többségében tökéletesen végzi munkáját. Több részből áll: külön-külön és együttesen is fontos szerepük van az immunrendszer tevékenységében a manduláknak, a lépnek, a csecsemőmirigynek (thymus), a féregnyúlványnak (vakbélnek), a vékonybélnek és a vastagbélnek, valamint a nyirokrendszernek.

Természetesen a vér erre „szakosodott” alkotórészei ugyancsak különleges immunfeladatokat látnak el. Ide sorolhatók a fehérvérsejtek (neutrofil, eozinofil, bazofil, limfocita, monocita), a különböző szöveti specializált T-sejtek (makrofágok, hízósejtek stb.), továbbá speciális kémiai faktorok.

Ha baj van, a szervezet mozgósítja az immunrendszert, és ennek a jelei azonnal tapasztalhatók: belázasodunk, nyirokcsomóink megduzzadnak, a garatmandulák fájdalmassá válnak.

Az immunrendszer alkotórészei

Anélkül, hogy részleteznénk az immunrendszer alkotórészeinek szakosított feladatait, itt csupán összefoglaljuk a védelmi rendszer egyes elemeinek leglényegesebb tevékenységét. A torok két oldalán elhelyezkedő mandulák egyedülálló védőberendezésként működnek, ezért esetleges eltávolításukat jól meg kell fontolni. Erre csak akkor érdemes sort keríteni, ha gyakorivá válik a tüszős mandulagyulladás, és a mandulák inkább gócként, semmint a védelem eszközeként szolgálnak. Mandulaműtét után azonban számolni kell azzal, hogy az immunrendszer első védelmi küszöbe lejjebb kerül: gyakorivá válnak a torokgyulladások, kiszárad a garat, megnagyobbodnak a nyaki nyirokcsomók mert kénytelenek átvenni a mandula szerepét.

A lép a bal vese, a gyomor és a harántbél között fekszik, feladata többek között a vér tárolása, a fehérvérsejtek vagy nyiroksejtek (limfociták), valamint az ellenanyagok (antitestek) képzése, továbbá a régi vérsejtek lebontása.

A csecsemőmirigy a szegycsont mögött, a pajzsmirigy alatt és a szív felett helyezkedik el. Maximális nagyságát a serdülőkor végén éri el, azután az öregedéssel párhuzamosan fokozatosan elsorvad. Az immunrendszer szempontjából a legfontosabb mirigyünk. Akik gyakran kapnak fertőzéseket, azoknál rendszerint kimutatható a csecsemőmirigy csökkent aktivitása.

A vakbél különböző gyulladások esetén tölt be védőszerepet.

A nyirokrendszerben keringő vízszerű, folyékony anyag a nyirok a sejtek között képződik, és a nyirokerek továbbítják. Ezek nyirokcsomókba futnak össze, ott folyik a kórokozók elpusztítása. Szervezetünk naponta 2-4 liter nyirokfolyadékot termel, amely végül a vénákba kerül. A nyirok az immunrendszerben és a szövetek víztartalmának szabályozásában egyaránt szerepet játszik. A nyirokkeringés elégtelen voltát vizenyő (ödéma) képződés jelzi. Ha a szervezetet fertőzés éri, a nyirokcsomók működésbe lépnek, és az általuk termelt limfociták megtámadják, elpusztítják a kórokozókat.

Az immunrendszer úgynevezett specifikus és nem specifikus részre osztható fel. Az előbbi működése azt jelenti, hogy a szervezet egy pontosan meghatározott kórokozó ellen jellegzetes ellenanyagot termel. Mivel az immunrendszernek különleges „emlékezete” van, képes arra, hogy egy kórokozót testidegen ellenségként azonosítson, így azonnal ártalmatlanná tudja tenni az általa már ismert kórokozó által kiváltott, ismétlődő fertőzést. Ez az oka annak, hogy a gyermekbetegségeket életünk során csak egyszer kapjuk meg, és a védőoltások is ilyen mechanizmus alapján hatnak.

Ha azonban a kórokozók megváltoztatják a saját szerkezetüket – és ez elég gyakran előfordul -, akkor a már meglévő antitestek hatástalanok maradnak, hiszen „új” ellenséggel van dolguk. A specifikus immunrendszernek tehát korlátjai vannak, ráadásul igen lassan működik, hiszen teljes hatását első fertőzés esetén csupán 5-14 nap után fejti ki.

E hiányosságok kiküszöbölésére hivatott a szervezet nem specifikus immunrendszere, az ahhoz tartozó „kommandósok” vagy „villámháborús egységek”. A nem specifikus immunrendszer különlegesen „kiképzett” fehérvérsejtekkel, a makrofágokkal dolgozik. Ezek állandó ügyeletet tartanak, azonnal észlelik a kórokozók behatolását, akcióba lépnek, és felfalják azokat. Minél gyorsabban küzdik le a betolakodókat, annál kisebb a veszélye a megbetegedésnek, annál kevésbé jelentkezik a gyulladás, a fájdalom és egyéb panaszok.

Életmód

A legfontosabb tudnivaló az, hogy az immunrendszer egészségéhez nem csupán tökéletesen működő biokémiai folyamatokra van szükség, hanem elengedhetetlen a helyes életmód, a stressz megfelelő kezelése, a pozitív gondolkodás is. Egyre több tudományos kísérlet igazolja, hogy hangulatunk, érzelmeink szoros összefüggésben állnak védelmi rendszerünkkel. Amikor örülünk, bizakodunk, pozitív gondolataink vannak, immunrendszerünk sokkal hatékonyabb, és megfordítva: amikor rossz a kedvünk, depresszióra hajlunk, immunrendszerünk is csökkent üzemmódban van.

Az is tény, hogy minél nagyobb stressz ér bennünket, annál komolyabb a hatása az immunrendszerre. Vizsgálatok szerint a házastárs elvesztése – ilyen szempontból talán ez a legvégzetesebb esemény – fogékonyabbá teszi a betegségekre a túlélő társat, és az általában hamarabb meghal, mint a párkapcsolatban élők.

Az orvostudomány már évtizedekkel ezelőtt elfogadta, hogy a negatív érzelmi állapotok kórosan hatnak az immunrendszerre, nehezebb volt azonban tudomásul venni az azóta rendszerre, nehezebb volt azonban tudomásul venni az azóta ugyancsak számos kísérlettel igazolt másik összefüggést, hogy a pozitív érzelmi állapotok képesek számos súlyos betegség meggyógyítására. Ma már az is elfogadott tény, hogy a nevetés és egyéb pozitív érzelmek fokozzák az immunrendszer aktivitását, és ugyanilyen hatásúak a meditatív állapotok, az irányított imagináció, a hipnózis. Amit szakember közreműködése nélkül bárki otthon is megtehet, az a rendszeres lazítás (relaxálás), amelynek sokoldalú gyógyhatása felbecsülhetetlen értékű.

A csecsemőmirigy működésének fokozására egyszerű eljárás a szegycsont finom ütögetése, naponta akár több alkalommal is, ha szükség van rá.

A helyes életmód legfontosabb elemei az immunrendszer erősítésére a következők: a dohányzás mellőzése, megfelelő testsúly, napi legalább 7 óra alvás, rendszeres testgyakorlás és lazítás.

Étrend

Az étkezés ugyancsak legyen rendszeres, növeljük a zöld levelű zöldségek fogyasztását, álljunk át a vegetáriánus étrendre, vagy legalább növeljük a zöldségek és gyümölcsök arányát, húsok közül pedig legfeljebb fehér húsúakat és halat együnk.

Régóta ismert, hogy a fokhagyma rendszeres fogyasztása többek között az immunrendszer hatékonyságát is fokozza. Aki nem tud nagy mennyiségben fokhagymát enni vagy idegenkedik annak erőteljes szagától, helyettesítheti jó minőségű, fokhagymatartalmú táplálék kiegészítővel.

Mellőzzük vagy szorítsuk vissza a cukor használatát, ne fogyasszunk alkoholt, és igyunk elegendő vizet (legalább napi 2,5 litert).

Az immunrendszer csökkent működésének leggyakoribb oka a tápanyaghiány. Ez nem feltétlenül súlyos mértékű, ám tudni kell, hogy akár egyetlen fontos tápanyag hiánya is döntő befolyással lehet az immunrendszerre. Főleg az idős korban jellemző egyoldalú táplálkozás vezet ilyen állapotokhoz.

Több más jótékony hatása mellett – előnyös érelmeszesedésnél, prosztata megnagyobbodásnál, májbetegsében és általános gyengeségnél – kiválóan erősíti az immunrendszert a virágpor. A szervezet számára szükséges valamennyi fehérjét, összes esszenciális aminosavat, telítetlen zsírsavakat, vitaminokat, ásványi anyagokat és nyomelemeket egyaránt tartalmaz. Ha valaki tudja, hogy allergiás valamelyik virág porára, az inkább ne szedje. Mindenki más először csak igen óvatosan, parányi adagban kezdje hozzászoktatni a szervezetét, fokozatosan emelve az adagokat. Néhány hét alatt napi 2-3 evőkanálnyi mennyiségig juthatunk el. Kb. 2 hónapos virágporkúra után tartsunk 2 hét szünetet, majd ismételjük meg a kúrát, újra fokozatosan emelve a mennyiséget.

Az elhízás ugyancsak csökkenti az immunválaszt, ezért túlsúlyos embereknél gyakoribbak a fertőzések, mint a normális súlyúaknál. Az emelkedett koleszterin- és vérzsírszintek szintén csökkent immunműködéshez vezetnek. Ismert tény továbbá, hogy az alkoholisták fogékonyabbak a fertőzésekre, náluk gyakoribb például a tüdőgyulladás.

Gyógynövények

A két legnépszerűbb immunserkentő gyógynövény a kasvirág (Echinacea) és az Astragalus. Ilyen értelmű hatásukat számos vizsgálat igazolta.

A kasvirág egészséges emberek immunrendszerét is erősíti és megelőzés céljából ugyancsak ajánlatos az alkalmazása. Megelőzésre vegyünk be napi 20 csepp Echinacea tinktúrát, és tartogassuk a szánkban, illetve a nyelvünk alatt mielőtt lenyeljük. Meghűléses betegségnél már az első tünetek jelentkezésekor bevehetünk egyszerre 50 cseppet, majd óránként 10-10 cseppet, 3-4 napon keresztül. Gyerekek immunrendszerének erősítésére is előnyös, de nekik ne adjunk alkoholos kivonatot, illetve alkalmazzunk recept nélkül kapható homeopátiás szert.

Az Astragalus gyökerét a hagyományos kínai orvoslásban vírusfertőzések kezelésére használják. Többféle módon is előnyösen hat az immunrendszerre: fokozza a monociták és a makrofágok tevékenységét, a falósejtek aktivitását, a T-sejtek működését.

Az egyik legkiterjedtebb alkalmazott és legtöbbet vizsgált gyógynövény, az édesgyökér számos más előnyös hatása mellett az immunrendszert ugyancsak erősíti, elsősorban azzal, hogy növeli az immunrendszer által termelt vírusellenes anyag, az interferon szintjét.

Az orbáncfű szintén alkalmas az életerő növelésére. Antivirális hatása miatt jól használható a vírusfertőzések után gyakran jelentkező kimerültség enyhítésére.

Dr. Nagy Géza kiemeli még könyvében a szomoljai szeklicét (Leuzea, Rhaponticum carthamoindes). Ez az Ázsiából származó, termesztett gyógynövény sokféle gyógyhatással büszkélkedhet. Ahol honos, ott az emberek igen magas életkort élnek meg. Fitohormonokat tartalmaz, ezek az idegrendszerre hatnak, és javítják a fizikai és a szellemi kondíciót.

Ugyancsak ő sorolja az immunerősítő hatású növények közé a Panax ginsenget, a bazsalikomot, a benedekfűt, a levendulát, a zabot, a kálmost és az apróbojtorjánt.

Az utóbbi években nagy karriert futott be immunerősítő szerként (is) az ázsiai Rhodiola rosea növény kivonata.

Gyógyborok

Egy rész porított angyalfű gyökérhez (Archangelica officinalis Hoff.) adjunk kilenc rész fehérbort. Tároljuk 20 napig sötétben, hermetikusan elzárva, és naponta legalább egyszer rázzuk fel. Szűrés után fogyasztható napi 2-3 alkalommal fél-fél deciliter. (Dr. Nagy Géza)

Egy nagy porcelánedénybe öntsünk 5 liter fehérbort, csavarjunk bele 5 citromot, tegyünk hozzá egy vanília rudacskát és egy evőkanálnyi, porrá őrölt köménymagot. A műveletet zárható edényben végezzük vagy alkalmazzunk celofánt. Négy nap múlva szűrjük le, édesítsük negyed kiló mézzel. Palackozva hűtőben tároljuk, és naponta kétszer fogyasszunk belőle fél vagy egy decilitert (Dr. Nagy Géza)

Illóolajok

Hasznos illóolajok immunerősítésre: bergamott, eukaliptusz, geránium, kajeput, kakukkfű, niauli, teafa.

Lázcsillapítás

Fertőzés esetén a láz a test egyik legfontosabb és leghatásosabb védekező reakciója. Amikor a testhőmérséklet egy-két fokkal emelkedik, a szervezet a láz segítségével könnyebben semmisíti meg a vírusokat és a baktériumokat, mintegy beindítja a gyógyulási folyamatot. Éppen ezért a lázat csak akkor szabad lenyomni, ha már túl magasra emelkedik. Erre gyerekek esetében fokozottan kell ügyelni, nehogy bekövetkezzék az úgynevezett lázgörcs. Felnőtteknél viszont, amíg a láz nem éri el a 39-40 fokot, tekinthetjük az említett módon hasznos jelenségnek. A lázat pedig úgy is csökkenthetjük, hogy nem akadályozzuk a szervezet öngyógyító folyamatait, például lábszárborogatással. Két kisebb lenvászon kendőt nedvesítsünk be langyos vízzel, és bokától a térdig csavarjuk be vele a lábat. Tekerjünk rá száraz vászonkendőt, majd frottír- vagy gyapjútörölközőt. A borogatást 20 percig hagyjuk a lábon, majd ismételjük meg az eljárást. Egyidejűleg mindkét lábon használjuk. Ha a láz 38,5 C fok alá megy, nem szükséges tovább borogatni.

Hőmérséklet-emelés

Ha egy meghűlés láz nélkül zajlik, akkor a szervezet átmeneti túlmelegítéssel támogathatjuk a kórokozók elleni harcban. Erre szolgál a szauna vagy gőzfürdő, a frissítő lábfürdő és az úgynevezett Schlenz-féle fürdő. Ez utóbbinál a fürdővíz hőmérséklete csak 36,5 C fok, és fokozatosan melegítjük fel forró víz hozzáadásával 39 C fokra. A fürdés ideje 30-60 perc, gyerekeknél rövidebb. A fürdővíz csak a szív alatti területeket érje, hőmérsékletét ne hagyjuk csökkenni. Fürdés közben a bőrt szivaccsal vagy kefével vörösre dörzsölhetjük. Ilyenkor erősen felgyorsulnak a kiválasztási folyamatok. Fürdés után feküdjünk ágyba és pihenjünk, izzadjunk.

Figyelem! A fent említett három testhőmérséklet-emelő módszert szívbetegek, keringési zavarokkal és érrendszeri panaszokkal küzdők ne alkalmazzák, egészséges szervezet esetében viszont mindegyik ingerterápia hasznos lehet.

Táplálék kiegészítők

Az immunrendszer működése szempontjából talán a legfontosabb étrend-kiegészítő az A-vitamin. Alapvető szerepet játszik a bőr, a légzőszervek, az emésztőrendszer és a testszövetek felszínének védelmében. Emellett részt vesz számos immunfolyamat elindításában és fokozásában. Ugyancsak jelentős a vírusellenes hatása. Az A-vitamin-hiányban szenvedő gyermekek különösen érzékenyek a vírusfertőzésekre, például a kanyaróra és az RS-vírusra.

Terhes anyáknak A-vitamin adása nem javasolt, mert fejlődési rendellenességet okozhat, pótolható viszont karotinoidokkal.

A legtöbb tapasztalat a béta-karotinnal kapcsolatban gyűlt össze (ez az A-vitamin elővitaminja). A többi karotinoid ugyancsak erős antioxidás, számos immunserkentő hatásukat mutatták ki. Ha nem zöldségekből (főleg sárgarépából) kívánjuk fedezni karotin szükségletünket, akkor részesítsük előnyben a természetes alapú étrend-kiegészítőket.

A C-vitaminról köztudott, hogy vírus- és baktériumellenes hatású, fő előnye azonban az, hogy javítja az immunrendszer működését, többek között növeli a fehérvérsejtek számát, és fokozza a csecsemőmirigy hormonok elválasztását. Felszívódása tökéletesebb akkor, ha érfalerősítő bioflavonoidokkal együtt visszük be a szervezetbe.

Az ellenanyagok termeléséhez kapcsolódó, úgynevezett humorális és a sejt által közvetített, sejtes immunválaszt egyaránt serkenti az E-vitamin. Akkor is jótékony hatást gyakorol az immunrendszerre, ha egyébként nem mutatkoznak az E-vitamin-hiány jelei.

Előnyösen befolyásolja még az immunrendszer tevékenységét a B6-vitamin és más B-vitaminok, valamint a folsav, a cink és a szelén.

Főleg a Távol-Keleten terjedt el, de ma már Európában és Amerikában is közismert az immunrendszer-erősítő gombák használata. A Shiitake és a Reishi goma táplálékkiegészítő formájában is hozzáférhető.

Erős antioxidánsként az alfa-zsírsavak ugyancsak előnyösen alkalmazhatók az immunrendszer erősítésére – főleg krónikus fáradtság és pikkelysömör esetén.

Az immunzavarok gyakori oka a vashiány, amely különösen gyermekeket, menstruáló nőket és idős embereket érint. Férfiaknál a vashiány ritka. Az immunrendszer működése akkor is csorbulhat, ha a vashiány laboratóriumi vizsgálatokkal még nem mutatható ki. Az ilyen határeseti vashiány is elegendő a csecsemőmirigy és a nyirokcsomók sorvadásához, a fehérvérsejtek működésének visszaeséséhez. Vigyázat: fertőzéskor nem ajánlatos a vaspótlás, mert vasra a kórokozóknak ugyanúgy szükségük van, mint az egészséges sejteknek. Így tehát vaskiegészítés inkább megelőzésre javasolt, illetve ha valaki folyamatosan szed vastartalmú táplálék kiegészítőt, fertőző betegség esetén tartson szünetet.